- azt hiszem nem most kellene ezzel foglalkoznom, de azért egy vázlatot megér -

Összegezve

Ez a hét is eltelt. A pihenés szó kicsit luxus, de azért ha azt vesszük mégis csak szabadságon voltam, aminek kárára egész hétvégén éjjel-nappal melózhatok, de ekkora áldozat belefért, hiszen találkozhattam újra Bélás társaimmal, tanáraimmal és nem utolsó sorban egy igazi "kurvaálattal" akit már nem láttam 2 éve.

Zotmundnak segédkeztem egy régi mintáját újrateremteni pólón, ami sajnálatos módon mindnyájunknak kikopott textíliájából annó. És mivel a szitázásból sosem elég, besegítettem kicsit Jánnak is egy minta felélesztésében.

 

Jutott idő kicsit portrézgatni a galériában Zenittel, és persze előhívattam a várva várt kockákkal együtt, íme az eredmény:

Sopron
Pozsony
Portrézás Zircen

Elfelejtettük a csigapalacsinta desszertet?!

Mára ennyi volt az étlapon.

És végezetül, hogy megállítsam a "poszt-anarchiámat" (ráadásul még ékezetekkel is írom) egy kis reklám a már régóta tervezgetett honlapomnak:

http://insaniaclothing.com

Az elkövetkezendö pár hónapban lesz felállítva a teljes flash website, amin majd saját szitázott pólóim kerülnek eladásra.

Nedves Osztriga Mustármártással.

Az alábbi két fénykép egy jo 2 hetes munka eredmenye. Valoszinuleg tobb fenykep / video is bemutatasra kerul ahogy haladunk vele. Termeszetesen celunk nem az, hogy egy youtube-n ismert lego animaciot csinaljunk, amiben korulbelul 2 kep valtakozik masodpercenkent. Nikon D5000-es kameraval vesszuk fel, 25 fenykep / masodperc tempoval. Az alabbi a korulbelul 10 perces film reszlete, osszesen ±280 fenykepbol tevodott ossze 11 masodperc. A babuk plastercine nevu gyurmabol (nem szarado) keszulnek, bennuk vas csontvaz. Az elemek, butorok kezzel vannak csinalva / varrva.

"Behind the scenes":

A film egy kepkockaja:

Petrezselymes Fityma.

Nemreg hagaban egy hihetetlen erdekes pop-up konyvkiallitasra mentem el. Termeszetesen uzentem a hagai egyetemista tarsaimnak de erre csak azt a valaszt kaptam, hogy "Van jobb dolgunk is, a pop-up nem kell senkinek." Szerencsere azert baratnom (aki szinten grafikat tanulo diak) eljott velem, es nehanyrol keszitettem fenykepet is, amibol kettot kiemelek.

Az elso fenykep a "Lajhar Erdeje" c. konyv, aminek egyik peldanyat magam is megvettem, mert hat kinek nem kene egy konyv ami lajharokrol szol :) Plane ha pop-up!

Az utolso ket fenykep pedig a kedvenc konyvem volt. Nem volt odairva pontosan a kora, de en ugy a 20. szazad elejere saccoltam. De ebbol a legerdekesebb az, hogy tobb lepcsoben volt felepitve a konyv, aminek az elejeben egy lencse volt. Ha azon keresztul atneztel, akkor teljes terhatasban lattad az egesz jelenetet (zsufolt volt a hatter)!

Állandó, kiállítás poszterek

 

Boldog születésnapot

Pár fotó

Sörös Katalin engedelmével megosztottam pár fotóját a Pozsonyban látott plakát plakátkiállításról.

Ide a panaszkönyvet!

Az ábrázológeometria az ami mindenkinek nehézséget okoz, valahogy nem lehet beépíteni az ember időbeosztásába, ha rendesen akar dolgozni órákról órára. Ezt a tényt támasztja alá hogy második félévben több másodikos is csatlakozik szerény társaságunkhoz. Tulajdonképpen a mai napom az ábrázoló pótlására ment el, és még nincs kész mind... Örvendjünk hát a legalább fotón csodásan kinéző ám de tök haszontalan rajzoknak!

Stella Octangula mer az menő...

a rajzeszköz gyakorlat...

...ami nehezebb mint a többi feladat

3 pauszból összeálló csoda

Túl az Óperencián, de azért az üveghegyen innen

21 év után, végre sikerült átlépnem "csodálatos" országunk határát. Nem jutottam ugyan messze, és csak egy napot tartózkodtam külföldön, de azért beszámolok az impressziókról. Ausztrián keresztül jutottunk ki Szlovákiába. Hihetetlen az a tény, hogy tulajdonképpen busszal 20 perc az Osztrák-magyar határ. Az is elképesztő, hogy nagyon érezhető a különbség, amit főleg az út minősége és a szélkerekek gigászi mezeje jelez az arra járóknak, róluk kattant is pár fotó hazafele. Pozsonyról csak annyit, hogy olyan mint Budapest, csak éppen tiszta, rendbe van rakva minden és bizonyos részein nincsenek utcalámpák.

Bónusz: Orosz István hozott nekünk egy karton almát az útra, hát mekkora király már...

Elsőnek a Lengyel intézetben tekintettük meg a "Posterium" című plakátkiállítást, amit tulajdonképpen a két éve meghalt Fukuda emlékére hozott össze a társaság, a kiállítók közt olvashattuk: Orosz István, Dusan Junek, Vladislav Rostoka, Wladyslaw Pluta, Karel Misek illetve Shiego Fukuda nevét. Akkora szerencsében lehetett részünk, hogy Orosz István az egyetemen tanít és tulajdonképp az ő szervezésének köszönhetően nem csak őt hallhattuk beszélni saját munkáiról, de Junek és Rostoka is tartott egy kisebb előadást saját illetve a többiek munkásságáról magyarul. Nem azért hangsúlyozom a magyar szavakat, mert akkora büszke lennék az országra, csak elég sokat lehet hallani a külföldre utazóktól, hogy "jaj, hát össze-vissza magyaráztunk minden nyelven, aztán megszólalt magyarul" és én csak megerősíteni tudom az élményt, valóban vicces tud az ilyen szituáció lenni. Mint pl.: amikor megvettük a jegyeket, egy ideig angolul folyt a csevej és megszólalt a néni, hogy nyugodtan mehet magyarul is.

Wladyslaw Pluta méltán híres "könyvespolc" plakátja

Betértünk a szemközti épületbe ahol nem mást tekinthettünk meg mint a BIB (Bratislava of Illustration Biennale) névre hallgató illusztrációs kiállítást. Ez az esemény lett volna tulajdonképpen a nap főattrakciója, de részemről "Fukuda és a haverok" látványa jobban lekötötte az agyam. Na persze a kiállítótér, szép rendezett volt, a munkák tömkelege közt is akadt jó pár, aminél kicsit többet kellett időznöm, de nagy egészében, nem fogott meg.

Az egyik favorit a BIB-ről

Mindennek tetejébe, még kimentünk egy Danubia nevezetű mesterséges szigetre, ami a Dunára van építve. Itt egy építész makettjeit láthattuk (sajnos nem emlékszem a nevére, majd pótolom) az épületen belül, kívül pedig menő szobrok voltak elhelyezve. (pl.: Jim Dine) Jókora duzzasztógátakon keresztül lehetett kiérni a szigetre, persze a szabadidőmben lőttem ott is fotókat.

A képeket a hívás után pótlom, ami kb. két hét, mert szeretném előhívatni egy másik tekerccsel együtt, ami még még a Zenitben van.

Ötödik hét

Elkezdtem használni a Sudár Petitől beszerzett A5-ös Moleskine-t. Igazából ez a poszt így az 5. hét után akkor stílusos, ha 5 munkát közlök le, amiből az egyik egy 5x5-ös pixel ABC Nádai Ferenc tipográfia órájáról.  De ez nem így lesz, mivel a sketchbook 22 lapjából csak 3 oldalt "firkáltam össze", (ezek közül az egyiknek majd később a fizikai levelek során nagyobb jelentősége lesz, így hát nem lövöm most itt le) extraként a borítón kipróbáltam az új vastag vörös filcem. Tervben van az, hogy ha betelik a 44 oldal akkor megy a szkennerbe és egy lapozható változatot megosztok veletek. A levelek késéséről annyit, hogy amíg nincs meg a vizuális megjelenésem addig nem is állok neki, mert szeretném akkor már kihasználni a levélpapír és a boríték általam megálmodott tulajdonságait és extráit, valószínűleg ez december előtt nem várható. (hoppá akkor már karácsonykodni kellene, na majd áthidalom valahogy)

megnézem a pufi pixel fontját és ide kattintok 

Borító

Trikoponya

Liszt & Sopron (vázlat)

iRP